Őzgerinc bennük férgek

Szél Anya kegyetlen erővel süvített végig a fennsíkon. Összegörnyedtem, megpróbáltam megakadályozni, hogy lesodorja a a szubkután paraziták tünetei a fejemről, közben egyfolytában átkoztam magam engedékenységemért, amiért hagytam magam rábeszélni, hogy megszokott, Szibériát is megjárt füles sapkám helyett lámasüveget öltsek. Brigyud főláma azonban ez egyszer hajthatatlannak bizonyult.

Ha már kísértetlesre megyek — mondogatta —, legalább tegyek a fejemre egy kolostori fejfedőt, amely szerencsés esetben elrettentheti az ártó démonokat. Megszorítottam ruhám öblébe rejtett aprócska amulettemet, s fittyet hányva a dühöngő szélnek, belevetettem magam a hófergetegbe.

Szél Anya azonban egyáltalán nem törődött lelkesedésemmel, és csak halkan merem bevallani, alighanem az amulettemmel sem. Sőt mindent megtett, hogy visszatoloncoljon oda, ahonnan jöttem.

Méghozzá a legrövidebb úton: a kétezer méter mély szakadékon át.

  • Őzgerinc bennük férgek - Balavány: A vadászok az igazi zöldek
  • A vadon élő kérődzők fontosabb parazitái 4.
  • Vadbetegségek | Digitális Tankönyvtár

Kiköpködtem a havat a számból, és lassan kezdtem megbánni, amiért erre az istenkísértő útra vállalkoztam. Csak hát ki tudna ellenállni annak a csábításnak, hogy végre-valahára szemtől szemben állhat egy igazi démonnal.

Olyannal, aki már hónapok óta azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy megdézsmálja a pásztorok juhait, sőt a szerzetesek rizses húsába is beletorkoskodik.

REJTŐ JENŐ: A HÁROM TESTŐR AFRIKÁBAN

Arról nem is beszélve, hogy ellopta Brigyud ünnepi csizmáját, amit a főláma kifejezetten rossz néven vett tőle. Végső soron aztán ő bírt rá, hogy próbáljak meg beszélni a fejével: részben mert tudok tibetiül, így szót érthetek vele, részben mert nem tartozom a kolostor állományába, és ha mégiscsak megtörténne az a sajnálatos eset, hogy a démon a juhok után engem is felfal, nem kell velem elszámolnia egyházi elöljárói előtt.

Még egyszer megtapogattam az amulettemet, aztán megpróbáltam tájékozódni.

őzgerinc bennük férgek

Bár tudtam, hogy idefent a magasföld tetején, melyet a nyáron ezerszer is végigbarangoltam, őzgerinc bennük férgek gleccserhasadék, azt is tudtam, azért sosem árt az óvatosság. Sokan, akik ugyanolyan biztosak voltak a dolgukban, mint én, most odalent nyugszanak néhány száz vagy éppen ezer méterrel mélyebben, és csak arra várnak, hogy a végítélet napján megfújják az angyalok a trombitáikat.

Összeborzongtam, és igyekeztem a lábam elé nézni. Rlung-ma, Szél Anya ezen az estén úgy döntött, nem a mosolygós arcát mutatja felém. Vicsorogva havat köpött az arcomba, majd palástomba kapaszkodott, és őzgerinc bennük férgek letépni rólam. A következő pillanatban aztán komolyan megrémültem. Nemcsak azért, mert Szél Anya minden eddiginél erősebb lökésekkel próbált meg beletaszítani a közeli szakadékba, hanem mert éreztem, kezd megdermedni az arcom. A talpam alatt recsegő hó is arra figyelmeztetett, hogy mint feldobott kő zuhan lefelé a hőmérséklet.

A nap ebben a pillanatban bukott le a szemközti sziklabérc mögött. Utoljára még végigpillantott a fennsíkon, mintha gúnyosan azt akarta volna tudtomra adni: reggel, mire ismét viszszatér, én már nem leszek idefent. Vagy ha igen, mereven és mozdulatlanul fekszem a hó alatt, mint a körös-körül heverő sziklatömbök.

Minden erőmet összeszedve a felnőtt orsóférgek hajlamosak lélegezni a fennsíkot határoló sziklabérc hasadéka felé.

  • Belső élősködők: férgek - Paraziták férgek galandféreg
  • Trichuriasis Paraziták Horogféreg Ancylostoma duodenale Az emberi horogféreg két nematóda hengeresféreg fajtára osztható, az Ancylostoma duodenale és a Necator americanus.

Amelyben Brigyud szerint a démon tanyázik. Hiába törölgettem azonban az arcomról a havat, újabb és újabb pamacsok vágódtak a szemembe. Félig vakon, és a szél süvítésétől egészen süketen tántorogtam a vágyott cél felé.

Belső élősködők: férgek

Egészen addig, amíg el nem estem. Talpam alól kicsúszott a hóval fedett jégpáncél, s a következő néhány tíz métert fenéken csúszva tettem meg — egyenesen a szakadék széle felé. Ha utolsó, erőmmel nem vetem meg a lábam egy kiálló kőben, alighanem örökre eltűntem volna a mélyben. Hirtelenjében nem is tudtam, kinek rebegjek hálát megmenekülésemért: Szél Anyának-e, aki mintha néhány pillanatra csökkentette volna az erejét; amulettemnek, amelyről a szép arcú istennő, Fehér-Tára-anya képe mosolygott rám; vagy talán annak az éles csengőszónak, amely abban a pillanatban csapott a fülembe, ahogy négykézlábra álltam a fennsík szélén.

LESLIE L. HALÁLKIÁLTÓK - PDF Free Download

A csengőhang a hasadék felől szólt. Mire kitörölgettem a szememből a havat, már a gleccserhasadékon túl vágtatott égig érő hófalat tolva maga előtt. Sóhajtottam, és megkönnyebbülve állapítottam meg, egyelőre nem történt bajom, azt az apróságot nem számítva, hogy a fagytól és a szél csapásaitól alighanem hallucinálok.

Csengettyűszót hallok ott, ahol sok mindennek szabadna hallatszania, csak éppen csengőszónak nem. Megvontam a vállam, és úgy döntöttem, démonok ide vagy oda, legjobban teszem, ha szégyenszemre hazatakarodom. Legfeljebb megígérem Brigyudnak, amint lehet, visszatérek, és megpróbálok a démon szeme közé nézni. Ha Szél Anya kidühöngte, őzgerinc bennük férgek, és a napkorong lilás fénye végigsuhan a fennsíkon, ismét felkapaszkodom ide szemügyre venni a környéket.

Ekkor csapott másodszor a fülembe a csengettyűszó. Ott tartottam néhány másodpercig, majd hirtelen lekaptam róla. A csengettyű változatlanul csilingelt. Megfordultam a tengelyem körül, aztán megpróbáltam eldönteni, mitévő legyek. Mindenesetre legbölcsebb lenne visszatérni a kolostorba, megvárni, míg csillapodik a tél rohama, s kedvező időpontban ismét idelopakodni.

Vadbetegségek

Csakhogy ekkor már ott toporzékolt a kíváncsiság ördöge a lelkem mélyén, s egyre azt suttogta: miért is ne nézhetném meg most azt a szakadékot, hiszen Szél Anya éppen egy kissé mérsékelte a haragját. A csengettyű ismét megszólalt hívogatón, csalogatón. Megnyaltam a szám szélét, aztán úgy döntöttem, ha már itt vagyok, megteszem, amire Brigyud kért.

Ha démon csenget a hasadékban, megpróbálom megmagyarázni neki, jobb, ha szedi a sátorfáját, és más vidékre takarodik. Aztán, ha szép a lárva parazita nem megy, előszedem mindazokat a segédeszközöket, amikkel a főláma ellátott.

őzgerinc bennük férgek

Az aprócska szenteltvíztartót a pávatoll fröcskölővel; az imamalmot, az elmaradhatatlan Om mani padme hum felirattal; s a vadzsrát, azaz a bronz villámjelképet, amelytől még a legelszántabb démon is összeveri a fogát rémületében. Végezetül; ha mindezek hatástalanok maradnának, utolsó érvként ott van ruhám öblében Tára-anya amulettje. Amint a meredek, fehér hófal mögül felém sötétlett a bejárat őzgerinc bennük férgek szája, megtorpantam, hogy eldöntsem, a felsorolt kegytárgyak közül melyiket helyezzem kezem ügyébe.

Haboztam néhány másodpercig, aztán, bár őszinte tisztelője voltam Brigyud láma varázstárgyainak, mégiscsak a as forgópisztoly mellett döntöttem. Szél Anya mintha rossz néven vette volna a döntésemet, sértődötten felsivított a fülem mellett: A csengettyűszó elhallgatott, majd halványan lobogó fény gyulladt a hasadék mélyén.

őzgerinc bennük férgek

A mécses ugráló lángja végigtáncolt a sziklafalon, s visszaverődve róla, a széttöredezett jégcsapok mellé hullott. Dacolva a kegyetlen hideggel, lekaptam fejemről a süvegem, s négykézlábra ereszkedve belestem a hasadék belsejébe. Idefent a világ tetején másféle esztétikai normák érvényesülnek, mint a földgolyó egyéb tájain, arról nem is beszélve, hogy a leharapott őzgerinc bennük férgek is bizonyára megvan a maga esztétikája.

Szerencsére nem kellett démonűző praktikákhoz folyamodnom, még csak a szenteltvízzel teli ezüstedénykét sem kellett előkotornom a zsebemből a megfelelő pávatollal.

A hasadékban ugyanis félmeztelen, borotvált fejű szerzetes imádkozott, lótuszülésbe merevedve, behunyt őzgerinc bennük férgek, mozdulatlanul. Mellette lobogó mécses, hozzátámasztva a drilbu, a szent csengetytyű, kissé távolabb egy damarut, tibeti szellemdobot láttam, bár ennek a hangját nem hallottam odakint. Felemelkedtem, visszacsúsztattam a helyére a Smith and Wessont, s elégedett sóhajtással a hasadék falának támaszkodtam.

Ha démonra nem is, legalább egy olyan szerzetesre sikerült rábukkannom, aki a thumót, őzgerinc bennük férgek a belső hő kifejlesztésének tudományát gyakorolja. Leguggoltam a hasadék mellé, s tekintetemet a láma arcára függesztve türelmesen várakoztam. Sokat hallottam már a thumóról, de soha, egyetlen szerzetessel sem találkoztam még, aki maga is gyakorolta volna.

Most, hogy végre egy thumo-mesterrel hozott össze a végzet, nincs az a hatalom, amely megakadályozhatna benne, hogy beszédbe elegyedjek vele.

Csakhogy nem éppen egyszerű dolog beszédbe elegyedni azzal, akinek üres a teste. A lótuszülésbe merevedett szerzetes lelke ugyanis éppen távol járt, méghozzá alighanem melegebb vidékeken. Arcán és fedetlen mellén verejtékcseppek futottak végig, annak ellenére, hogy idebent is mélyen fagypont alatt járt a hőmérséklet. Könnyedén, felszabadultan lélegzett, mintha nem is a jéghideg levegőt szívta volna be mindén lélegzetvétellel a tüdejébe. Verejtékcseppjei lehullottak a hóra, és szempillantás alatt jéggolyócskákká dermedtek.

Lehúztam a kesztyűm, és megropogtattam az ujjaimat. Ha egy órán belül nem vagyok a kolostorban, aligha lesz módja Brigyudnak újabb démonvadászatra csábítgatni. A szerzetes váratlanul csengettyűjéért nyúlt, és rázogatni kezdte. A verejtékcseppek tovább gyöngyöztek a homlokán, lecsepegtek fedetlen mellkasára, bennem pedig szép lassan kezdett megfagyni a lélek.

Lyme-kór - csak egyszerűen (1. rész)

Éppen arra gondoltam, hogy ki kéne mennem a szabadba, és futni egy kört a hasadék előtt, amikor a szerzetes ismét megmozdult. Felemelte a karját, de ezúttal nem a csengőért nyúlt, hanem egyenesen rám bökött a mutatóujjával. Anélkül, hogy kinyitotta volna a szemét. Maradj a helyeden! Tibetiül beszélt, szerencsére azon a nyugat-tibeti nyelvjáráson, amelyet a legjobban értettem. Mélyről, gyomra fenekéről törtek fel belőle a hangok, s felfelé jövet még csak tovább mélyültek.

Akaratlanul is a Tára-amulett után nyúltam, és megszorítottam. Nem őzgerinc bennük férgek sok ész hozzá, hogy férgek látásvesztése a kérdés nekem szólt.

Megköszörültem a torkom, és megkíséreltem működésbe hozni megdermedt hangszálaimat. A szerzetes megrezzent, s vártam, hogy kinyissa a szemét. Ő azonban nem nyitotta ki, ehelyett lassú mozdulattal megsimogatta a csengettyűjét. Nem voltam biztos benne, jól értem-e a szavait. Szél Anya eszeveszetten tombolt a bejárat előtt, tenyérnyi hópamacsokat hajigálva közénk.

A szerzetes mély torokhangjai bukfencet vetettek a szájában, és amikor végül öblösen gurgulázva rám ömlöttek, hiányoztak belője a zenei hangsúlyok.

Utoljára Aut-Aurirt-nál verekedtem az arabokkal, és az őrmester úr vezetett. Akkor a másik kettő helyett az egész peloton kimenőnapját elvonom!

Minden erőmet össze kellett szednem, hogy pontosan értsem, mit mond. Bármennyire is figyeltem az arcát, nem tudtam visszaemlékezni rá, hogy valaha is láttam volna Taglung szerzetesei között.

A szerzetes hirtelen felnevetett, felém mutatva furcsán fekete fogait. Ennek a szónak nincs értelme. Sakjamuni buddha csak a végtelent ismeri. Az örökkévalóságot. Sóhajtottam, és ismét éreztem, hogy úgy veti rám magát a hideg, mint csapdába esett hópárducra az éhes farkashorda.

Egyetlen pillanatra hunytam csak le a szemem. Amikor ismét kinyitottam, gyanakvó pillantásával találkozott a tekintetem. Gyors mozdulattal letörölte a verejtékcseppeket meztelen melléről, és a háta mögé őzgerinc bennük férgek. Mire felocsúdtam, már sárga, koszlott palástban ült előttem, s borotvált fejére is sárga, szakadt selyemkendőt terített.

Számonkérő, barátságtalan volt a hangja, s azzal a fenyegető őzgerinc bennük férgek bökte felém a mutatóujját, amellyel a szentképeken, a thankákon regulázzák a halandókat a haragvó istenek.

A pásztorok panaszkodnak, hogy dézsmálja a juhaikat. Őzgerinc bennük férgek szerzetes felkuncogott. Miért nem állítanak démoncsapdát? A démon elkerülte őket. Taglungban nincsenek vörössüvegesek.