A szúnyog egy parazita

Idő kérdése a tigrisszúnyogok hazai inváziója A klímaváltozás várható következményei között egyre nagyobb figyelem irányul új, adott területen akár addig ismeretlen betegségekre, mi legutóbb itt írtunk arról, hogy szó szerint a levegőben lóg egy új járvány kitörése még Magyarországon is. Ehhez adott területen megfelelő számú kórokozó, illetve a terjesztésükre képes úgynevezett vektor — például szúnyog vagy kullancs — szükséges.

Utóbbi esetben ne feltétlenül inváziós fajokra gondoljunk: sok rettegett kór terjesztésére őshonos rovarok is képesek. Fotó: iStockphoto Herére támad?

Diagnosztika féregfertőzés terápia Módosítva: Magyarországon is támadnak a bőrférgek? Újabb veszélyes zoonózis állatról emberre terjedő fertőzés jelent meg hazánkban: már nálunk is terjed a szúnyogcsípés általi féregfertőzés, a Dirofilaria repens okozta bőrférgesség. Mi az a bőrférgesség? Immunológia A bőrférgesség egy fonálféregfaj Dirofilaria repens okozta betegség, amely változatos bőrtüneteket idézhet elő végleges gazdájában-a kutyában. Hogyan terjed?

Ebben az összefüggésben pedig rendkívül ijesztő a minap megjelent hír. E szerint egyre gyakoribb kutyák körében egy hazánkban nemrég megjelent parazita, a szúnyog egy parazita Diofilaria repens okozta bőrférgesség, ami csípőszúnyogok közvetítésével emberekbe is eljut: nőknél a szemben, férfiaknál a herezacskóban okoz problémát.

Olvass tovább Ne az állatorvosnál töltsük a karácsonyt! Hasznos tippek az ünnepekre Karácsonykor különösen jól esik törődni szeretteinkkel, ezért természetes, hogy szeretnénk egy kis extra törődéssel kedveskedni kedvenceinknek is. Az ünnep meghittsége azonban könnyen veszélybe kerülhet, ha nem vagyunk elég felelősségteljesek — készüljünk fel a karácsonyra pár hasznos tanáccsal! Olvass tovább Így tedd kutyusod számára elviselhetőbbé a szilvesztert — 5 tipp a nyugodt ünnepért Az óévet búcsúztató éjszaka a legtöbb kisállat életében egy rendkívül stresszes alkalom. A tűzijáték okozta félelem miatt évről évre kutyusok százai tűnnek el.

A konklúziója pedig, hogy mivel kutyák közt járványszerűen terjed, nemsokára nagy számban jelentkezhetnek emberi fertőzések is. Elég komolyan hangzik ahhoz, hogy szó nélkül menjünk el mellette, ám amikor Dr. Kemenesi Gábor virológusnál, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársánál a részletekről érdeklődtünk, kiderült, hogy felnagyított tények alapján tett hatásvadász megállapításokról van szó.

Az igazság az, hogy a parazita cseppet sem új, emberben elpusztul és csak elvétve okozhat tüneteket, évszázadok során pedig mindössze egyetlen egy herezacskót érintő esetről van tudomásunk. Kutyák parazitája Szokás szerint kezdjük az elejéről. A Diofilaria repens egy fonálféreg, a szúnyog egy parazita lárvastádiumában, úgynevezett mikrofilária formában tömegesen fordul elő a nagyon fertőzött kutyák véráramában.

Huszonnégy

Méretük mikroszkopikus, bőven átférnek egy szúnyog szívókáján, gyomrából a nyálmirigyeibe jut, innen pedig a következő csípésnél a másik kutyába. Az állat testében kifejlődve a bőr alá húzódnak, szaporodnak, amivel ugye mikrofiláriák újabb tömegeit szabadítják a vérbe.

Megtelepedésük helyét jól látható csomó jelzi, az állatorvos ezt kimetszi, a lárvákat pedig gyógyszeres kezeléssel pusztítja el. A bőrférgesség jól és eredményesen kezelhető szemben a Diofilaria repens szívférgességet okozó rokonával, amely a tüdőben és a szívben fejlődik.

Ezek elpusztítása már életveszélyes lehet, kifejlett féreg méretéből adódóan is a létfontosságú erek elzárásával fenyeget — jegyzi meg a szakember.

Fotó: CDC Bennünk elpusztul Témánknál maradva a bőrférgességet több hazai őshonos szúnyogunk mellett a nemrég megjelent koreai szúnyogok is terjesztikde nem ezzel van a baj.

Szúnyog, legjobb hang rovarriasztó (17,4 kHz hang)

Valóban egyre több a megbetegedés, és ugye minél több a kórokozó, annál jobban terjed — főleg mondjuk menhelyi körülmények között, ahol tp sur les plathelminthes fertőzött szúnyog több ebet is meglátogathat. Embernél más a helyzet.

Egyrészt a kutya közvetlenül nem adja át a parazitát, egymást sem fertőzik meg. Ehhez arra van szükség, hogy a szúnyog megcsípjen egy beteg kutyát, utána pedig megfelelő idő elteltével egy embert.

Betegeken segít a különleges munkára kiképzett kutya Magyarországon a közelmúltig szinte ismeretlenek voltak a dirofilaria immitis fonálférgek, amelyek szívférgességet okozhatnak a kutyáknál. Elterjedésükben fontos szerepet játszik a klímaváltozás, valamint a melegedő klíma miatt újonnan megjelent szúnyogfajok elszaporodása. A paraziták speciális módon fertőzik meg az új gazdaállatokat: ha egy állatban már kifejlett élősködő van, annak lárvái megjelennek a véráramban, a szúnyogokat ezeket szívják magukba, majd miután bennük tovább növekedtek, amikor egy másik kutyát megcsípnek, továbbadják a lárvákat. A fertőzés megelőzése könnyű, a kifejlődött férgek eltávolítása viszont csak igen komoly műtéttel történhet, ezért a hangsúly a védekezésen van. A betegség sokáig észrevétlenül lappang a szervezetükben, mivel a szívféreg jelenlétét a szúnyogcsípést követő hónapig nem lehet kimutatni a kutyák szervezetében" - mondta el Olaszy Krisztián, a Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézet intézményvezető állatorvosa.

Nyilvánvalóan nem párját ritkító eset, és logikusan minél több a fertőzött kutya, annál nagyobb az esély. Csakhogy van tovább is.

A fonálféregnek az paraziták bélbetegségben szervezet ellenséges környezet, a szervezetünkbe jutó mikrofiláriák túlnyomó többsége elpusztul úgy, hogy tudomást sem szerzünk »fertőzöttségünkről« — emeli ki Kemenesi Gábor.

Tünetek a szemnél és az arcon Elvétve némelyikük viszont teljesen kifejlődik, ám szaporodni még így sem képes: ezek az egyedek a szem környékén vagy az arcbőr kötőszöveteibe jutnak, ott elpusztulnak és betokozódnak — nem tudjuk, miért éppen e területeken. A virológus kiemeli, hogy a Diofilaria repens európai jelenléte már a középkortól kimutatható, ám azóta a mai napig csupán egyetlen olyan esetről van tudomásunk, amikor a féreg a herezacskóban pusztult el és tokozódott be.

Nincs rá okunk, hogy a jövőben az esetszám növekedésével számoljunk.

A betegség dominánssá válásával, vagyis ha mind gyakrabban jelenik meg kutyákban, a humán esetszámok is nőhetnek — nehéz bármit is jósolni. A leginkább szúnyogszezonoktól függ, de ha sok az ideihez hasonló év jön, nagy baj lesz.

Rendkívül komolyan kell venni a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásait a Föld élővilágára, aminek fajunk is szerves része. Nem kell túl pesszimista forgatókönyv ahhoz, hogy civilizációnk jövőjét a felkészülésben, de főleg az alkalmazkodásban lássuk.

Ajánlott videó.